A párommal nemrég nehéz döntést kellett hoznunk. Ki kellett találnunk, hogy új lakásba költözünk-e, vagy a régi házunkat próbáljuk-e meg felújítani. Az egyiknek meglett volna az az előnye, hogy egy kicsit nagyobb életteret biztosíthattunk volna a három gyerekünknek, a másik viszont azért kecsegtetett sok jóval, mert a saját életterükben maradhattunk volna.

Végül a felújítás mellett döntöttünk. A nagyobbik gyermekünket így is alig látjuk, várható, hogy az egyetemre menet a középső fiú is elhagyja a családot és kirepül a fészekből. (Így nézett ki a családi nyaralás tavaly…) Így viszont lehetőségünk volt arra, hogy mindent a lehető legjobb tudásunk szerint, minőségi anyagokból építsünk fel.

Végre a legnagyobb álmom is megvalósulhatott! Volt anyagi keretünk arra, hogy padlófűtést alakítsunk ki! Viszlát, hűvös járólapok!

Mivel régen én is dolgoztam műszaki területen, úgy gondoltam, hogy menő leszek, és megpróbálom én magam megtervezni, hogyan lehet a legjobban lerakni a padlófűtést.

Gondosan el is kezdtem rajzolni a részleteket. Megy ez nekem – gondoltam akkor

Aztán elolvastam egy cikket és rájöttem, hogy ezúttal a padlófűtés tervező képességem alaposan cserben hagyott.

Gyönyörűen felrajzoltam ugyanis, hogyan kell az AHT fűtőszőnyegek fél, meg egy méter széles darabjait egymás mellé tenni… Csak az maradt ki, hogy:

• Elég, ha a padló 80%-át borítja a fűtőszőnyeg
• A falaknál pedig 10 centiméteres helyet kell hagyni.

Ezt csak azok kedvéért mesélem, akik, mint én is, azt gondolják, hogy értenek mindenhez (is). Azt hiszem, az én esetem bizonyítja, hogy a padlófűtés tervezést sokkal, és minden mást, sokkal jobb szakemberre hagyni.