A fiam igazi nyári gyerek, imádja a napsütést, a meleget és az ilyenkor fellépő szabadság érzését. Idén júliusban volt a tizenkilencedik születésnapja, amit egy nagy bulival ünnepeltünk meg. Mindenki számára mást jelent a szórakozás, a fiam is szívesebben tölti az idejét a barátaival, mint a családdal, de azért nem riad vissza attól, ha egy-egy különleges alkalommal a mi köreinkben is megünnepel.

Az idei nyár nem csak azért volt különleges, mert ismét egy évvel öregebb lett, hanem azért is, mert most nagy változás előtt áll az élete. Májusban leérettségizett, nagyon szép eredménnyel, szeptembertől pedig műszaki egyetemre fog járni. A születésnapját emiatt nagy eseményre terveztük. Annak ellenére, hogy a tizenkilenc sem nem kerek, sem pedig különleges születésnap, úgy gondoltuk, hogy összevonjuk a dolgot és akkor már megünnepeljük az érettségijét is, na meg azt, hogy felvették az egyetemre.

Nagyon szurkoltam, hogy bejuthasson arra a szakra, amire vágyott már egy ideje. Még középiskolás volt, amikor elénk állt és azt mondta, hogy járműmérnök szeretne lenni. Sem én, sem pedig a férjem nem lepődött meg ezen, hiszen kicsi kora óta rajong a gépekért, amióta pedig betöltötte a megszabott korhatárt, már vezet is. Nem csak autót, hanem motort is. Igazándiból főleg motort, mert az valamiért jobban érdekli, mint az autó. Persze nem egy hatalmas chopperre kell gondolni, hanem egy kisebb, 125 köbcentis modellre, mert a kora miatt egyelőre csak ekkora motorra tehette le a jogosítványt.

Én sosem voltam a kétkerekű járművek híve, biciklizni is nagyon keveset bicikliztem életemben, de a fiamat semmiképpen sem akartam meggátolni abban, hogy azt csinálja, amit szeret. Legalábbis egészen addig biztos nem, amíg azt ésszel és biztonsággal teszi. Megvettünk neki minden olyan eszközt és ruházati felszerelést, amikben nagyobb biztonságban tudhatjuk őt. Bukósisak, kesztyű, csizma és protektoros kabát díszíti a repertoárját. Örülök, mert Bálint használja is ezeket bőszen, vagyis hát eddig használta. Mostanában viszont többször is azon kaptam, hogy egy lenge pólóban ül a motoron, a speciális kabátja meg ott lóg a szekrényben. Többször is számon kértem, hogy mégis miért nem veszi fel, hiszen első a biztonság, mire azt mondta nekem, hogy abban nagyon melege van. Na bumm. Ha valaki motorozni akar, áldozatokat kell hoznia, úgy gondoltam.

A férjem sokkal megértőbb volt vele, azt mondta, hogy megérti, hogy a gyerek nem akarja, hogy folyjon róla a víz. Na persze… a férfiak összetartanak. Én viszont nem akartam belenyugodni abba, hogy a fiam mindenféle védelem nélkül motorozgat. A férjemmel többször beszéltünk erről, mire egyik este előállt egy jó, köztes megoldással. Bejött a hálóba a tabletjével, a kezembe nyomta és közölte, hogy ezt nézzem meg. A kijelzőn egy motoros bőrdzseki virított. ( http://sixgear.eu/motoros-dzseki/sixgear-san-remo-bordzseki.html) Eleinte nem értettem, hogy miért mutogatja ezt nekem, hiszen Bálintnak már van kabátja, de aztán felvilágosított róla, hogy ez egy kicsit másabb. Ez egy nyári motoros bőrdzseki, ami légáteresztő, hogy a viselőjének ne legyen annyira melege, de ugyan úgy fel van szerelve protektorokkal, hogy védje az embert. A férjem azt mondta, hogy ezt megvehetnénk Bálintnak. Kicsit borsos volt az ára, de amint mondta, ezt nemcsak a születésnapjára kapná, hanem ballagási és elő egyetemi ajándékként is. Mondanom sem kell, meggyőzött és végül tényleg megvettük a dzsekit.

Bálint buliját nálunk, a kertben tartottuk. Meghívtuk a nagyszülőket, unokatesókat és mindenkit a családból, akikkel szorosan tartjuk a kapcsolatot. A férjem vállalta a kerti sütögetést, húst grillezett, én pedig a konyhában összeállítottam a salátákat és a köreteket. Sütésben sajnos nem vagyok jó, az anyukám viszont annál inkább, szóval ő készítette el a születésnapi tortát.

Ebéd után sütiztünk, Bálint elfújta a gyertyákat, utána pedig átadtuk az ajándékot. Nagyon örült az új motoros bőrdzsekijének és megígérte nekünk, hogy ezek után sosem ül fel nélküle a motorra.

Jól sikerült a buli, mindenki nagyon jól érezte magát. Jókat ettünk, ittunk és beszélgettünk, a végén pedig megegyeztünk abban, hogy máskor is tartunk majd ilyen kis kerti partit, függetlenül attól, hogy van-e akkor valakinek születésnapja.